Most nem a saját véleményemet és gondolataimat osztom meg, csupán egy cikket azzal kapcsolatban, amivel nagyon egyetértek és én is így gondolom. Örülök, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is úgy látja és gondolja a dolgokat ahogy én. NAPI.hu cikk – Korrupció, rossz kormányzás: ezért megy külföldre sok kelet-európai Egyébként ezzel a korrupcióval nem vagyunk egyedül a világon. Ha jól látom, akkor minimum a világ 2/3-ada, vagyis cirka a 70%-a többé, kevésbé korrupt. Magyarország a középmezőny alatt található egy kicsivel, ami nem túl jó! Tisztán látszik, hogy a gazdaságföldrajzi értelemben vett “mag országok” a legkevésbé korruptak. Nem véletlen, hogy ezen országok fejlődnek a leggyorsabban és leghatékonyabban is. A többi ország hozzájuk képest, kullog, polgárai pedig alacsony életszínvonal mellett vegetálnak, azaz nem jutnak egyről a kettőre. Az olyan országok ahol ilyen magas a korrupció, általában az a jellemző, hogy a kormányhoz közeli emberek és családtagjaik rövid idő alatt hatalmas vagyonra tesznek szert. Általában a kormányzás autoriter rendszerben zajlik, a magas korrupció miatt ragaszkodnak a politikusok a hatalomhoz. A korrupciótól szenvedő országokban alacsony a közellátás színvonala, mert a közpénzt nem a közjó javára használják fel, hanem egy szűk réteg egyéni meggazdagodása a cél. Gyenge ellátásban részesülnek a bölcsődék, óvodák, általános iskolák, gimnáziumok és az egyetemek is. Az orvosi ellátás rendkívül alacsony színvonalú, nem fejlesztik őket, hosszú várakozási idők jellemzőek. Egyszóval a közellátás minősége alacsony, valamint az ott dolgozók jövedelme is alacsony. A magas korrupciótól szenvedő országokra jellemző, hogy a gazdaságon belül a szabad verseny csökken, miközben a monopólium növekszik. A gazdaság egyes szektorait monopolizálja és ki sajátítja egy szűk, a politikához közel lévő vállalkozók, rokonok, barátok. Ezáltal a teljes gazdaság rohad, nincs innováció. A helyi vállalkozások vegetálnak. Az ilyen országokban nem a teljesítmény és a tehetség által lehet az életben előre jutni, hanem a jó politikai és egyéb rokoni szálak révén. Ezért van az, hogy a legtöbb magas beosztású és jól fizető állásokat nem a szakmailag arra hivatott emberek töltik be, hanem általában rokonok, barátok, családtagok. A közszférában dolgozók jövedelme és megbecsülése úgymint, mentős, rendőr, tűzoltó, tanár, általában igen alacsony. A korrupció nagyon egészségtelen az egész gazdaságra és a társadalomra nézve is, hiszen a fejlődés és a fejlesztés minden téren nagyon vissza van fojtva. Akit érdekel a világgal kapcsolatos korrupció, az látogassa meg a Wikipedia “Corruption Perceptions Index” oldalát.
A világon kétféle lopás létezik: törvényesített és törvénytelen.
Az általam leírt történet a törvényesített lopás közé tartozik.
A rágalmazás elkerülése végett nem fogom leírni annak a hazai nyugdíjbiztosítónak a nevét amelyiknél szerződésem van és nagyon elegem lett belőle. 2014-ben kötöttem náluk szerződést, közel 33 évre. Havi 20 000 Ft.-ot kell fizetnem 33 éven át, ha nem fizetem és megszüntetem a szerződést, akkor elveszítem az összes addig befizetett pénzem, esetleg a 10-20%-át vissza adják, tehát kvázi meglettem zsarolva. 2018 nyarán megelégeltem, hogy az addigi 4 év alatt befizetett pénzem nem növekedett semmit, ráadásul csökkent 15-20% körül! A veszteségem nem tudható be a befektetési alapok rossz teljesítményének, ugyanis a biztosító weboldalán ugyanezen időtájt, a befektetési alapok értéke növekedett.
Na mondom, utána járok már a dolgoknak, hogy mi a lófasz történt itt 4 év alatt! Letöltöttem a nyugdíjbiztosító weboldaláról a befektetési alapok múltbeli teljesítményét 10-15 évre vissza menően és kielemeztem őket hozam, kockázat és egyéb értékek alapján. A szerződésemnek van egy módozat száma és annak megfelelően én 21 Forint alap közül választhatok. A szerződésem TER mutatója 5.5% per év, ez a szerződésem éves bruttó költsége. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a vizsgált 21 befektetési alapnak az éves átlagos hozama 3.5%. Csupán 5 olyan befektetési alapot találtam, aminek az éves hozama 1-3%-al magasabb mint az éves bruttó költségem, ami 5.5%. Itt van a probléma! Ezért nincs hozamom! Gyakorlatilag arról van szó, hogy a szerződés éves költsége magasabb, mint a befektetési alapokkal elérhető évesített átlagos hozam.
A baj az, hogy nem tudok mit csinálni. Minimum 20 évig kell még fizetnem ahhoz, hogy a bent lévő teljes összeget felvehessem. Kiszámoltam, hogy cirka 7 millió Forintot fogok befizetni a 33 év alatt és abból jó esetben visszakapok a futamidő végén 3.5 millió forintot, ha ez így megy tovább. Ugyanis évről évre fogy a pénzem.
Amikor a hosszas elemző munkám eredményét elkezdtem közölni a szakmában dolgozó, alkuszokkal, ügynökökkel, nem adtak igazat. Aki eddig igazat adott az egy a pénzügyi szakmában dolgozó Úr, aki mellesleg független minden szereplőtől, valamint egy internetes gazdasági cikk, amit itt olvashat el.
Ha ez a történet eddig kevés lett volna, akkor folytatom, mert most jön a hab a tortán! Minden nyugdíjbiztosítónak vannak befektetési alapjai. Ezek a befektetési alapok valójában további alapokat tömörítenek, ezeket hívjuk mögöttes eszközalapnak. Ha elkérjük a biztosítónktól a havi eredmény kimutatást az eszközalapokról, akkor abban megfogjuk találni, hogy valójában, hány alapba is fektettünk. Ezeknek a mögöttes eszközalapoknak pedig saját ISIN kódja van, amivel ellenőrizni lehet a különféle paramétereit az alapnak. Egy pénzpiaci szakértővel beszéltem ezekről az alapokról, ő azt mondta, hogy gyakorlatilag a legtöbb biztosító nem fekteti be a pénzt ezekbe a mögöttes alapokba, csupán letükrözi őket. Ami azt jelenti, hogy csak a kirakatba kiteszi őket, de nem vásárol belőle. A befizetett pénzeket pedig szétosztják a cégen belül egymás között, azaz nyilván tartják a pénzeket. A befektetési alapok csak arra szolgálnak, hogy legyen valami, amit értékesíthet a biztosító, amit ajánlhat az ügyfeleknek, mi pedig higgyük el, hogy abban van a pénzünk.
Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy hiába mutat Önnek az alkusz vagy a befektetési tanácsadó, olyan befektetési alapokat amik az utóbbi 5-10 évben évi 5-8%-ot növekedett. Ugyanis azok a hozam görbék amik a biztosítók, bankok weboldalán fent vannak, azok nem tartalmazzák az éves költségeket! Tehát egy olyan steril állapotot vesz alapul, mintha nem lenne költség.
Ok, ok! De akkor mi a megoldás? Egy biztos! Senki ne kössön se itthon, se máshol nyugdíjbiztosítást! Vagy ha mégis köt, akkor győződjön meg arról, hogy a befektetési alapok éves átlagos hozama legalább kétszer-háromszor nagyobb mint az éves TER mutató.
A fejlett világban terjed egy új modell, ami korrigálja a hagyományos, drága, nyugdíjbiztosítási termékeket. Ez egy olyan modell, aminél annyi pénzt fizetünk be havonta amennyit szeretnénk, nem vagyunk röghöz kötve, bármikor felvehetjük a pénzünket, ráadásul sok esetben teljesen ingyen! Ami pedig a legnagyobb előnye, hogy az éves bruttó költsége a szerződésünknek 0.3-1% között lehet maximum. Ezeket a cégeket Robo-advisor cégeknek nevezik. Egy nagyon jó cég szerintem az ETFmatic, ahol érdemes elkezdeni bármi nemű megtakarítást. Családoknak is tudom ajánlani, mert a gyerek számára megtakarítást szorgalmazóknak, nincsen semmilyen éves költség! Magyarországon ez a technológia még nincs jelen! A fejlett világban USA, Kanada, Anglia, … már 4-5 éve jelen vannak, de még ott is nagyon újnak számítanak. A robo-advisor-okról itt olvashat bővebben.
A “Miért ez nem tőzsde?” rész cinikusan arra utal, amikor a kormány (FIDESZ) 2010-ben arra sarkalta a magyar lakosságot, hogy a magánnyugdíjpénztárban lévő megtakarításaikat vezessék át az állami nyugdíjrendszerbe, mert a magánnyugdíjpénztárak el fogják tőzsdézni a magyarok pénzét és egyébként is gonoszak és veszélyesek. Emlékszem 2010-ben, talán az RTL Klub híradóban Selmeczi Gabriella éppen azzal zsarolta a népet, hogy tessék csak átvezetni a megtakarításokat az állami rendszerbe, mert aki nem teszi, az vénségére csak töredék nyugdíjat fog kapni a magyar államtól. Na mondom fasza! Gyakorlatilag meglett zsarolva a nép. Zárójelben megjegyzem hasonló aljasságot a Lengyelek csináltak, ugyanis ott is ugyanez történt, a lakosság magánnyugdíjpénztárban lévő megtakarításait átvezettették az államiba, tehát ott is államosították a pénzt. Hát ezek után mondom, ez egy elég aljas dolog volt a kormánytól, de hát nálunk ennek már hagyománya van, mondhatni kultúrája, úgyhogy belefért. Szeretném megjegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert 1998-ban az akkori FIDESZ kormány unszolására hozták létre, természetesen akkor nem volt veszélyes, 2010-ben pedig már az. Ok, rendben, értem én!
De most inkább térjünk a lényegre. Szóval most itt van ez a Magyar Államkötvény dolog, röviden a MÁK. A csapból is ez folyik, hogy MÁK-ot kell venni. Azt találta ki a kormány, hogy nem fog felvenni devizában senkitől hitelt, hanem inkább államkötvényt bocsájt ki Forintban évi 3-5%-os kamaton a lakosság számára, ezáltal a nép fogja finanszírozni az országot. Tehát az országunk át állt egy belső finanszírozású rendszerré, hasonlóan Japánhoz.
Jelenleg cirka 7000 milliárd Forint értékben vásárolt a lakosság Magyar Államkötvényt. Valahol olvastam, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterünk, kevesli, és pár éven belül szeretné, ha ez az összeg a duplájára menne, azaz még 7000 milliárd Forintért tudnának eladni államkötvényeket. Akit érdekel a dolog, itt olvashat egy Index.hu-s elemzést.
Na akkor nézzük meg, hogy szerintem mi fog történni egy szuper prémium állam kötvényt vásárló egyénnel:
Tegyük fel, hogy 2019. Július 20-án bemegyünk a postára és veszünk 5 évre, 1 000 000 Forintért MÁK-ot. Az éves kamatunk lesz mondjuk 3%. A MÁK árfolyam értéke amin megvettük 10 000. 5 év alatt kapunk 5 x 3% kamatot, azaz 15%-ot, 150 000 Forintot. Letelt az öt év, 2024. Július 20-án bemegyünk a postára, és szeretnénk felvenni a kamatot és a tőkénket. Hát a postán dolgozó, hölgy közli velünk, hogy sajnos csak 350 000 Forintot tud adni, ugyanis a 10 000-es árfolyam értéken vásárolt államkötvény értéke az 5 év alatt lecsökkent 2000-re. Hmmm… Mi a szösz, erről nem volt szó a TV-ben! Tehát a kezdeti 1 000 000 Forintból lett 200 000 Forint, plusz a kamat ami 150 000 Forint, azaz készhez kapunk 350 000 Forintot. Mivel az öt év alatt a MÁK árfolyama lecsökkent 500%-ot, ezért az 1 000 000 Forintunk értéke is csökkent 80%-al, azaz 200 000 Forintra, az ötéves 15%-os kamat, ami 150 000 Forint, nem tudta ellensúlyozni az árfolyam változásból eredő veszteséget.
Mire szeretnék kilyukadni? Arra, hogy az államkötvény nem csak az éves kamatokból áll, hanem az árfolyam értékből is. Tehát hiába kapunk az államtól 5 évre 15-20% kamatot, hogyha a MÁK árfolyam értéke a befektetésünk kezdetétől a befektetésünk lejáratáig lecsökken akár több 100%-al, akár az ötödére. Nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy általában az államkötvényeknek van egy olyan tulajdonsága, hogyha a kamat emelkedik az árfolyam értéke csökken és vica versa. Nem azt mondom, hogy az fog bekövetkezni amit fent leírtam, de megvan rá az esély. Tehát ha a magyar nép vásárol 2024-ig bezárólag, összesen 14000 milliárd Forint értékben államkötvényt, és annak az árfolyam értéke 2029-ig a felére, vagy még lejjebb csökken, akkor az állam nagyot kaszált és gyakorlatilag eltőzsdézte a magyarok pénzét!
Tehát akkor most az államkötvény nem tőzsde? De az! Az államkötvény biztonságos? Nem!
Furcsa paradox módon viselkedik az állam! 2010-ben az akkori magyar kormány (FIDESZ) azt hangoztatta, hogy milyen veszélyesek a magánnyugdíjpénztárak, mert részvényekbe fektetnek, tőzsdéznek és vigyázzon a magyar nép mert oda lehet a pénze. Akkor kérdezem én: idén 2019-ben az, hogy a népet rávesszük a magyar államkötvény vásárlásra, az nem veszélyes? Az nem tőzsdézés? Itt nem veszítheti el a megtakarítását a nép? Dehogynem! Még lehet, hogy veszélyesebb mint az egykor volt magánnyugdíjpénztárak rendszere, ugyanis ott portfóliókba fektettek, diverzifikáltak többféle eszközosztályba … De most ebbe mélyebben nem megyek bele.
A lényeg, hogy a Magyar államkötvény vásárlása is tőzsdézés, és nem veszélytelen.
Megfogalmazódott bennem jó néhány gondolat az EP választás kapcsán, amit nem hagyhatok magamban. Ami számomra meglepő volt, hogy a Jobbik és a Mi Hazánk mozgalom kiesett a nyeregből. Erre nem számítottam! Az viszont jó hír, hogy a Fidesz mellett a második helyen van a DK és harmadik a Momentum. Mivel 53%-al nyert a FIDESZ látszik, hogy nagyon nyeregben van. Csak tudnám, hogy miért?! A hazai pártok ötféle témakörben fogalmazhatták meg programjukat. Ötféle program pontra kellett, valami ajánlátot tenni: 1. Szociális juttatások és támogatások 2. Bérek 3. Egészségügy 4. Euró bevezetése 5. Határvédelem Volt szerencsém olvasni a NÉPSZAVA-ban, hogy melyik hazai párt milyen politikával fut neki az EP választásnak. A választáson induló hat pártból, az MSZP 5-ből 5 pontra adott választ, a Jobbik 5-ből 4-re, a Fidesz 5-ből 1-re, a Momentum 5-ből 3-ra, a DK 5-ből 5-re, az LMP 5-ből 5-re. Mondanom sem kell, hogy a FIDESZ-nél egyetlen politikai akarat volt megfogalmazva: az “5. Határvédelem”, miszerint: “Senkit ne engedjenek be érvényes úti okmányok nélkül; az EU térítse meg a határvédelem költségeit”. Ez most komoly? Ezek szerint a FIDESZ-nek tényleg nincsen semmilyen politikája? Nincsen semmilyen elképzelése arról, hogy Magyarországnak milyen sorsot szán Európán belül? Ezek szerint nem szán semmit sem. A magyar nép pedig tényleg annyira műveletlen és leszedált, hogy ez kell neki? Ez most tényleg komoly, hogy a népnek ma 2019-ben annyi bőven elég, hogy NINCS MIGRÁNS!? Ezek szerint igen! A népet egy mondattal ma meg lehet venni! Szomorú! Sajnos az utóbbi 5 évben kialakult itthon egy elég erős EU ellenes kormány propaganda. Ami ahogy a szavazásokon is látszik megtette a hatását. De nem szabad ennek az EU ellenes propagandának hinni és főleg nem szabad EU ellenesnek lennünk. A mi kis országunknak nagyon nagy szüksége van az EU-ra, minél jobban integrálódnunk kell, minél inkább tartoznunk kell hozzájuk. Az EP-be küldött magyar politikusoknak pedig ezt az integrálódási folyamatot kell segíteniük. Törekedniük kell arra, hogy minél inkább zárkózzunk fel a fejlett EU országok oktatási, egészségügyi, gazdasági, bérek és szociális juttatások területén.
Akit így utólag érdekel, hogy melyik magyar pártnak mi volt a politikai elképzelése Magyarországról és Európáról, ide kattintva megtekintheti a NÉPSZAVA-ból kimásolt részt. Nem szeretném senkinek sem a kedvét elvenni, de mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a következő 15-20 évben muszáj lesz betelepíteni közel 500 000 és 1 000 000 fő közötti munkavállalót. Ugyanis az MNB és a gazdasági szakemberek előrejelzései szerint 2030-ig közel 500 000 fő fog hiányozni a magyar munkaerő piacról, 2060-ig pedig további 1 000 000 fő! Tehát szinte elkerülhetetlen, hogy Ukrajnából, Szerbiából, Törökországból, Afrikából vagy akár Ázsiai országokból betelepítsünk munkavállalókat. Még lehet, hogy azt is megérjük, hogy maga a FIDESZ fogja megtenni a betelepítéseket, amennyiben a következő 15-20 évben még hatalmon lesz! Ugyanis a demográfia hanyatlása miatt és a gazdasági rendszerünk működtetése érdekében muszáj lesz más országokból megindítani a betelepítést. Ehhez kapcsolódóan szeretnék megosztani egy Infó rádiós riportot, ahol Szabó László a HOLD alapkezelőtől és Baksay Gergő az MNB-től a magyar demográfia helyzetéről beszélgetnek. Megtekintés: Az állam és a demográfia küzdelme (a videó, a lap alján található).
Aki szereti a gazdaságot, nyitott a befektetésekre és színvonalas hírekre vágyik az országunkkal és a világgal kapcsolatban, azok számára ajánlom Zsiday Viktor és a HOLD alapkezelő blogját.
Megragadom az alkalmat és felszeretném hívni minden olvasóm figyelmét három nagyon színvonalas riportra, amit a HOLD Alapkezelő blogján találtam. Az egyik műsornak a címe “Magyarország jobban teljesít?” melyben Balásy Zsolt és Szabó Balázs vázolja fel, hogy mi is történt a gazdaságunkkal az utóbbi években. Megtekintés: VIDEÓ 1. rész Megtekintés: VIDEÓ 2. rész
A másik érdekes műsor pedig az Inforádió jóvoltából készült, ahol Virág Barnabás az MNB-től és Szabó László a HOLD alapkezelőtől, vitatják meg, hogy Magyarország hol tart a felzárkózás tekintetében, milyen esélyek, kihívások előtt állunk. A riport tartalma főleg az MNB 180 pontos versenyképesség javításának javaslataiból áll. Nagyon izgalmas ahogy a két különböző személy ütközteti az eltérő nézeteit. Megtekintés: Felzárkózhat -e Magyarország? (a két részes videó, a lap alján található).
A harmadik ilyen műsor pedig szintén az Inforádió jóvoltából hallgatható meg, ahol Virág Barnabás az MNB-től és Balásy Zsolt a HOLD alapkezelőtől, azt vitatják meg, hogy milyen esélyeink vannak a jövőben a termelékenység növelésére és a fejlett országokhoz való felzárkózásban. Megtekintés: Versenyben a versenyért (a videó, a lap alján található).
Ismét egy kényes témát fogok feszegetni ebben a bejegyzésben. Méghozzá azt a kérdést fogjuk körbe járni, hogy mit is jelent politikailag és társadalmilag manapság az, hogy Magyarország? Mit jelentett a múltban, mit jelent a jelenben és mit fog jelenteni a jövőben? Ahhoz, hogy megértsük az országunk politikai és társadalmi szerkezetét, ahhoz meg kell értenünk a múltat és jelent, és csak ezek után fogunk tudni következtetni egy lehetséges jövőre. Azért tartom érdekesnek a dolgot, mert sokan nem tudjuk definiálni azt, hogy hol élünk. Megszületünk, óvodába járunk, iskolába járunk, utána gimnázium majd egyetem. Mindenki tanul valamit, mindenkiből lesz valami, majd aztán felcseperedve bekerülünk a gazdaság és a politika világába, amit sokunk nem igazán ért. De legkevésbé értjük azt a helyet ahová születtünk ahol élünk. Hiszen nem lehet mindenki történész, politológus vagy tanár. Az internet, az újságok, a rádió és úgy ámblokk a sajtó és a média tele van politikával és álhírrel, mindenhonnan a jobb és baloldali pártok üzeneteit halljuk. A politika ott van mindenhol az iskolától a munkahelyig. Tele van szeméttel a média, félre informálás, baromságok tucatjait olvasom és hallom mindenfelől. A fő áramlatú (mainstream) média számomra már nagyon kevés, mert csak a blöfföt és a maszlagot hallom. Nem hallom az értelmet, a tudást, az ok-okozati összefüggéseket, nem hallom a tiszteletet, nem hallom az objektivitást!
Tehát a problémám az, hogy mindenhonnan a szubjektivitást halljuk és nincs objektív vélemény formálás. Sehol nem látom azt az értelmiségi közeget (tanárok, kutatók, professzorok, tudósok) akik vennék a fáradtságot és egy színvonalas objektív képet festenének nekünk Magyaroknak az országunk jelenlegi politikai és társadalmi állapotáról és arról, hogy mire számíthatunk a jövőben?! Szerencsére jó magam nem rég rátaláltam egy 7 évvel ezelőtti, 2012-ben készült értelmiségi kerekasztal beszélgetésre. Nagyon megörültem neki! Híres és neves tanárok, kutatók, professzorok, jogászok osztották meg egymással nézeteiket a Magyar politika, társadalom múltjáról, jelenéről és a lehetséges jövőjéről. A videó felvétel az eszmélet folyóirat egyik konferenciáján készült, melynek címe: “Az Orbán-rendszer jellege“. A felszólalók között van (a nevükre kattintva tájékozódhat róluk): Krausz Tamás (tanár, történész) Bartha Eszter (tanár) Földes György (történész) Kállai R. Gábor (tanár) Szigeti Péter (tanár) Wigner György
Minden olvasómnak nagyon, de nagyon ajánlom a figyelmébe ezt a két órás videót! A videó meghallgatása után, nagyon sok kérdésre választ fogunk kapni. Hirtelen minden értelmet fog nyerni, ezt garantálom. Jó szórakozást kívánok a videóhoz!
Magyarország nem jóléti társadalom! Hiába küldözgeti a kormány minden félévben a kék füzetet, hiába van tele az ország olyan plakátokkal ami arról akar meggyőzni, hogy mi vagyunk Európa legjobb gazdasága, és hiába folyik még a csapból is az, hogy a Magyar gazdaság és a Magyar nép a legjobb. Ez egyszerűen nincs így! Most megint hangosan fogok gondolkodni, mert nem igazán tetszik az ami a Magyar Postánál folyik. Ebben a bejegyzésben nem kívánok pálcát törni a Posta feje felett és tudom, hogy nem illik összehasonlítani a Magyar Postát a bejegyzésben felsorolt centrum országokban működő Postákkal, de azért, hogy láthatóvá tegyem az elmaradottságunkat, megteszem. Nem tudom, hogy az olvasók közül ki mennyire emlékszik, de 2018 őszén, úgy november tájékán nagyon hangos volt a média több ízben is a Magyar Posta Zrt.-nél történt tömeges felmondásoktól. Úgy cirka 2000 ember mondott fel egyszerre. (mellesleg hozzá teszem, hogy jól tette!) A Wikipedia szerint 2016-ban a Magyar Postánál 31 116 fő dolgozott. Tehát ha úgy vesszük tavaly ősszel a munkavállalók cirka 6.5%-a felmondott. Az, hogy melyik részlegről távoztak a legtöbben azt nem tudom. Miért a postát veszem górcső alá? Azért mert nagyon jó viszonyítási alapot ad az egyes országok bérezésének a megállapításához. Ugyanis minden országban van posta, általában az állam működteti őket, ugyan azt a feladatot látják el mindenhol. Mivel az állam működteti, ezért jól látszik az állampolgárok megbecsülése a bérek és a juttatások szemszögéből.
Visszatérve az elemzésemhez … Volt szerencsém egy posta hivatalban lefotózni egy álláshírdetést, amely láttán olyan szinten fel ment bennem az adrenalin, hogy muszáj volt megírnom ezt a bejegyzést.
Szóval … Háromféle állás van meghirdetve szinte minden posta hivatalban. Nem fogok felsorolni mindent ami a hirdetésben olvasható, csupán az alapbért és az iskolai elvárásokat.
Gyalogos és kerékpáros kézbesítő: Elvárás: 8 általános végzettség Alapbér: bruttó 160 000 Ft./hó, (nettó 106 400 Ft./hó)
A nettó értékeket egy HR portálon talált bérkalkulátorral számoltam, ki mindenféle kedvezmény, család támogatás … nélkül.
Hát…
Azon gondolkodom, hogy vajon meglehet -e ennél jobban alázni ma valakit Magyarországon, aki egy állami tulajdonú cégnél dolgozik?
A másik nagy kérdés az, hogy ezeket a bruttó alapbéreket vajon növeli -e a közép vagy felsőfokú végezettségnek a megléte, és ha igen akkor mennyire? Ha pedig nem, akkor nincs miről beszélni! Minden tiszteletem azoké az embereké akik a Magyar Postánál tengetik minden napjaikat, ezért a borravalóért, mert ezt én nem nevezném fizetésnek.
Ha csak az ott dolgozók 10%-a fiatal, akik majd egyszer családot szeretnének alapítani, ilyen fizetésből nem lehet. Sem családot nem lehet alapítani, sem pedig lakást fenntartani, ebből a jövedelemből tengődni és lébecolni lehet csak. Tehát nyugodtan vehetjük úgy, hogy a postánál dolgozó munkavállalókból cirka 2000-3000 fő biztos, hogy nem fog családot alapítani, de lehet, hogy több. Egyszerűen képtelenség, abban az esetben ha mindkét fél ott dolgozik. Vagy ha lehetséges is, akkor nagyon szegényesen lehet csak életbe maradni. Ahhoz, hogy az ott dolgozó egyén ne legyen megalázva, ahhoz ma 2019-ben a fent olvasható nettó értékek kettő-háromszorosát kellene megkapnia fizetésnek. Másik nagy társadalmi probléma, hogy a postánál munkát vállaló egyén teljesen kiszolgáltatottá válik, gazdaságilag le van gyengítve. Ha extrém módon szeretném megfogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy az alacsony fizetése miatt csak korlátozott mértékben tudja elhagyni a lakóhelyét. A bérek csak arra elegendőek, hogy az albérletet, rezsit ki termelje, esetleg minimális összeg marad az étkezésre, de utazásra, szórakozásra már nem igen lehet takarékoskodni. Az ilyen alacsony fizetések hatására nagyon röghöz kötötté válik az egyén, vagyis gazdaságilag kiszolgáltatottá válik.
A postai munkakört én egy szép szakmának és hivatásnak tartom, megvan a maga szépsége, ahogy más szakmáknak is. Attól még, hogy valaki ezt a szakmát választja itthon, még nem feltétlenül kellene éhen halnia. Szerencsére vannak olyan országok a világon, ahol a posta hivatalok megtisztelik az állampolgárokat azzal, hogy olyan tisztességes fizetést biztosít a számukra amiből -fenn tudja magát tartani a munkavállaló -gyermeket tud nevelni -lakását fenn tudja tartani -tartalékot tud képezni -lehetősége nyílik utazni, kirándulni -kevésbé kiszolgáltatott -nincs röghöz kötés
Ilyen fenséges kiváltságokat az általam vizsgált alábbi országok kínálnak: Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok (USA), Egyesült Királyság (Anglia). Tudom, hogy nem illik ezeket az ún. centrum országokat és az ott aktuális postás béreket összehasonlítani egy periféria ország (Magyarország) béreivel, de muszáj megtennem, hogy lássuk a különbségeket. A soron következő bér számítások az adott ország átlagát tükrözik. Minden országban és annak városában, az átlagnál magasabb és alacsonyabb óra bérek és havi fizetések is előfordulhatnak. Én csupán csak a szemléltetés kedvéért használtam egy országos átlagot. A bérek napi 8 óra munkaidővel és havi 20 nappal vannak számolva.
Postai kézbesítő: Ausztrália Átlagos nettó órabér: A$26 = ~ 5 213.92 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: A$4160 = ~ 834 531.44 Ft.
Kanada Átlagos nettó órabér: C$19.77 = ~ 4 250.65 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: C$3163.2 = ~ 680 170.494 Ft.
Egyesült Államok (USA) Átlagos nettó órabér: $17 = ~ 4 923.25 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: $2720 = ~ 788 177.34 Ft.
Egyesült Királyság (Anglia) Átlagos nettó órabér: £11.21 = ~ 4 194.25 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: £ 1793.6 = ~ 671 080.22 Ft.
A postai kézbesítő állás esetén a legmagasabb bért Forintba átszámolva Ausztráliában fizetik, a második helyen az Egyesült Államok (USA) van, harmadik helyen Kanada és végül a negyedik helyen van az Egyesült Királyság (Anglia).
Postai ügyintéző: Ausztrália Átlagos nettó órabér: A$22 = ~ 4 411.78 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: A$3520 = ~ 705 885.89 Ft.
Kanada Átlagos nettó órabér: C$18.10 = ~ 3 890.66 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: C$2896 = ~ 622 753.28 Ft.
Egyesült Államok (USA) Átlagos nettó órabér: A$22 = ~ 4 411.78 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: A$3520 = ~ 705 885.89 Ft.
Egyesült Királyság (Anglia) Átlagos nettó órabér: A$22 = ~ 4 411.78 Ft. Átlagos nettó havi alapbér: A$3520 = ~ 705 885.89 Ft.
Jól látható, hogy óriási a különbség (hat-hétszeres) a magyar és a külföldi bérek között. Ez nyilván senkit nem lep meg, viszont azt is el kell mondjam, hogy ezek a bérek nem csak a magyar bérekhez képest magasak, hanem az adott ország életszínvonalához képest is elég jó fizetésnek számítanak. A különbségek nem csak a jövedelmek esetében magasak, hanem a jövedelmeken lévő adó terhek mértékében is.
A külföldi jövedelmek megállapításához az Indeed és a Glassdoor oldalakat használtam. A magyar postai jövedelmekhez a postán kihelyezett hirdetményt használtam, ami itt érhető el fotó formájában. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét, hogy amikor ezt a bejegyzést írom, akkor Magyarországon a társadalom biztosítási ráta mértéke 42%. Ez a ráta azt mutatja meg, hogy egy adott bruttó fizetésből mekkora mérték kerül levonásra, ami ezen felül marad (58%) az a nettó jövedelem, amit kézhez kap a munkavállaló. Például egy bruttó 400 000 Ft.-os jövedelem esetén, a munkavállaló ennek az összegnek az 58%-át fogja kézhez kapni, azaz 232 000 Ft.-ot. A fent említett négy centrum országban ez a társadalom biztosítási ráta 11.50% és 25.80% között mozog. Ausztráliában 11.50%, Kanadában 13.81%, Egyesült Államokban(USA) 15.30%, Egyesült Királyságban (Anglia) 25.80%. Jól látható, hogy a fent említett négy országban 100%-400%-al alacsonyabbak a jövedelmen lévő adó terhek mint itthon. Akit érdekel, hogy a világban milyen adó terhek vannak a jövedelmeken, azok számára javaslom áttekintésre a Trading Economics portál, “taxes” részlegén belül a “social security rate” táblázatot.
2004 óta vagyunk az EU tagjai, szerintem ma 2019-ben ha egy kicsit is megtudtunk volna indulni az elmúlt 15 évben a felzárkózás felé, akkor a bejegyzés tetején említett hazai nettó béreknek legalább a másfél vagy kétszeresének kellene lennie, azaz meg kellene közelíteni a centrum országok fizetésének a 30-40%-át, de ez sajnos nem tapasztalható. 15 év nem kevés idő! Ha ennyi idő nem volt elég ahhoz, hogy egy állam által működtetett szolgáltató felzárkózzon a bérek tekintetében, akkor jogos a kérdés, hogy fogunk -e valaha egyáltalán? Van -e egyáltalán bármilyen politikai és gazdasági akarat ennek érdekében?
Ahhoz, hogy megértsük a mai magyar politikát és társadalmat, ahhoz először meg kell értenünk a történelmünket. Ebben segít nekünk Krausz Tamás gondolatai, amit a bejegyzés alján lévő youtube linken keresztül lehet meghallgatni. Mindenkinek érdemes meghallgatnia ezt a rövid interjút ahhoz, hogy megértse a mai magyar politikai rendszert és annak attitűdjeit. Ez az interjú 2012-ben készült, Krausz Tamás már akkor előre jelezte azt amit a magyar nép csak 2018-2019 környékén kezdett el megtapasztalni. Egy zseniális történésznek tartom Krausz Tamást, mindazon által egy nagyon művelt embernek, aki képes volt a magyar valóságot 7 évvel előre jelezni! Aki még nem ismeri a tanár urat, látogasson el a Wikipediara. Interjú: Krausz Tamás – Horthy rendszer újratöltve?
Lassan négy hónapja, hogy nem írtam semmi érdekeset. Ennek az egyszerű oka, hogy nem voltam kellő inspiratív állapotban, valamint kerestem olyan témákat amik továbbra is érdekelnek és úgy gondolom, hogy valami érdekeset tudok majd írni a témával kapcsolatban.
Ebben a bejegyzésben egy sor általános demagógiát szeretnék eloszlatni a hazai felsőoktatással kapcsolatban. Sokszor halljuk a médiában esetleg a környezetünktől, hogy mennyire szuper a hazai felsőoktatás, milyen nagyszerű és elismert felsőoktatási intézményeink, tanáraink vannak, amelyek nem csak itthon, de nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Én személy szerint már többször hallottam, hogy az ELTE és a Corvinus a világ legjobb 100 egyeteme között van.
Természetesen szkeptikusan fogadtam az ilyen megnyilvánulásokat, úgyhogy most vettem a fáradtságot és magam is utána jártam a dolgoknak. Nagyon meglepőnek tartottam, hogy egy ilyen szegény ország mint Magyarország, ami jelenleg az Európai Unión belül a Kelet-Európai országok közül is a legszegényebb és az egyik legkorruptabb ország, miért lennének ennek az országnak világszínvonalú egyetemei? Miből telne egy ilyen országnak, hogy fejlessze az egyetemeket, béreket és ide vonza a világ leghíresebb kutatóit, tanárait? Miből és miért fordítana nagyobb összegeket a büdzséből arra, hogy színvonalas kutatások follyanak a felsőoktatásban? Miért akarna egy ilyen ország korszerű oktatást nyújtani a diákjai számára? Kutatásaim és tapasztalataim általában arra mutattak rá, hogy az ilyen nacionalista (erősen nemzeti beállítottságú), periféria, zárt társadalmak mint a Magyar is, általában nem igazán törekszik arra, hogy fel zárkózzzon a centrum (a világ élvonalában lévő) társadalmakhoz. Az ilyen társadalmak mint a mienk is, általában kirekesztő magatartásával, zárkózottságával, saját világszemléletével, egyre távolabb kerül a világtól és annak élvonalától. Visszatérve a bekezdés első mondatához miszerint “…miért lennének ennek az országnak világszínvonalú egyetemei?” A nemzetközi ranglistából kiderül, hogy természetesen semmiért.
Minden évben ősszel számos hazai magazin készít egy belföldi ranglistát a felső oktatási intézményeinkről. Általában a HVG, Haszon magazin, Figyelő, Heti válasz újságok szoktak foglalkozni a kérdéssel. Az, hogy melyik magazin milyen modellt használ a rangsor elkészítéséhez, az teljesen egyedi döntés kérdése. Én most az idei évre (2019) vonatkozó rangsort fogom bemutatni a HVG ranglistája alapján, ami a 10 legjobb hazai egyetemet rangsorolja. Akit bővebben érdekel a ranglista és annak pontozási modellje, az látogasson el ide.
Akkor nézzük is a belföldi HVG magazin 2019 évre vonatkozó ranglistáját:
Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE)
Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
Debreceni Egyetem (DE)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
Semmelweis Egyetem (SE)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Pannon Egyetem (PE)
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
Ahhoz, hogy megállapítsuk a hazai egyetemeink, főiskoláink színvonalát más országok felsőoktatási intézményei viszonylatában, nem egyszerű dolog és elég kényes kérdés. Ezek a nemzetközi rangsoroló oldalak általában többféle paramétert használnak ahhoz, hogy megállapítsák az iskola színvonalát. Ilyen paraméterek: – a diákok száma – egy tanárra jutó diákok száma – nemzetközi diákok aránya – lányok és fiúk aránya – tanítás – kutatás – publikációk – iparági hasznosság – nemzetközi visszhang – és még sok más
Kettő weboldalt néztem meg ami különböző rangsorolás szerint mutatja meg a helyzetet. Az egyik ilyen weboldal a “The World University Rankings” a másik pedig a “QS Top Universities“. Mindkét weboldalon a rangsorolás 1 és 1000 közé esik. Értelem szerűen az első helyen lévő a legjobb az ezredik helyen lévő a legrosszabb iskola. Nézzük hát akkor ennek a két nemzetközi rangsoroló portálnak az eredményeit, a hazai 10 legjobb egyetem viszonylatában a 2019-es évre.
Nemzetközi ranglista 2019 évre: TWUR QSTOPU Hazai 10 legjobb egyetem
601-800. 701-750. Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) 601-800. 470. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 801-1000. 601-650. Debreceni Egyetem (DE) 801-1000. 801-1000. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 401-500. nincs adat. Semmelweis Egyetem (SE) nincs adat. nincs adat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) 601-800. 701-750. Pécsi Tudományegyetem (PTE) nincs adat. nincs adat. Pannon Egyetem (PE) 1001+ 801-1000. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nincs adat. nincs adat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
Összegezzük akkor az eredményeket: A 10 iskolából 3 esetében nincs semmi adat, vagyis nem tartják számon őket. A maradék 7 iskolából 4 iskola a ranglista vége felé van sorolva, 3 pedig vegyes érzelmekkel a közép mezőnybe és egy kicsit alá. Ahogy a nemzetközi ranglistából is kiderül amit mi belföldön a 10 legjobbnak gondolunk, az világ viszonylatban szinte az utolsó helyen van. Ebből látszik, hogy sajnos a hazai éllovas felsőoktatási intézmények nem képesek felvenni a versenyt a nemzetközi iskolákkal, ezáltal versenyképes tudást sem képes adni. Engem ami személy szerint nagyon meglepett az a Corvinus Egyetem. Ugyanis mindkét nemzetközi portálon az utolsó helyre lett sorolva, pedig itthon az egyik legjobb gazdaság tudomány egyetem. Hát ez van, mint láthatjuk minden relatív. Ha közelről vizsgáljuk a dolgokat akkor minden rendben van, minden jónak tűnik, de ahogy egy távolabbi perspektívából szemlélődünk hirtelen minden megváltozik és új értelmet nyer.
Egy biztos, hogy oktatás terén is van még hova fejlődnünk!
Gondolkodó 